2010. augusztus 1., vasárnap

Prón, a programozott klóntermék

Valamikor a jövőben járunk, a Jupiterrendszerben. Főhősünk, Leslie L. Howard itt lelkész. Pontosabban az Európa holdon. Köztiszteletnek örvendő ember, közösségének jó pásztora. Egy nap a Ganümédeszre hívják, ahol egy egészen faramuci megbízást sóznak a nyakába. Mégpedig egy prónt. De nem akármilyen prónt! Keresztyén prónt! És hogy mi a csuda is az a prón? Maga Howard atya se tudta sokáig, de a prón, a programozott klóntermék egy klóntestbe ültetett számítógép. És hogy ez miért jó, teszi fel a főhőssel együtt a kérdést az olvasó. Hát azért, mert bármire be lehet programozni - még lelkészségre is. És pont ezt a feladatot is kapja, amikor az egyházvezetés egy igen csak szép összegű támogatásért hajlandó az első kísérleti lelkész prónt kipróbálni. Howard atya feladata a prón gyakorlati képzése. Ezzel csupán az a baj, hogy a lelkész egyáltalán nem tartja jó ötletnek a prónok alkalmazását - semmilyen módon.

Cs. Szabó Sándor (szs, ha így jobban tetszik) 2003-ban megjelent kisregénye azon ritka sci-fik közé tartozik, amelyek a vallás problémáját helyezik előtérbe, mégis könnyed szórakozást nyújtanak. Az erkölcsi-etikai-teológiai problémák - név szerint, hogy mi az ember, honnan számít valami embernek, mi a lélek, mi a lelkészek feladata, ki a jó lelkész, mi a vallás szerepe a mindennapokban, és hogy egyeztethető össze az ember a vallásossággal - nem tolakszanak előtérbe, mindvégig megmaradnak a cselekmény és a jellemek szintjén, beépülnek a műbe. Howard atya és Huxley prón viszonya, és előbbinek az utóbbival kapcsolatos gondolatai mind felettébb érdekessé teszik a művet még egy ateistának is. A könyv nem akar ránk erőltetni semmit a vallásos világképből - hisz maga Howard atya is gyarló emberként jelenik meg előttünk -, hanem szórakoztatva tanít. Mert igenis tanít: amire a középkorban egy prédikátor kellett, a modern világban egy szórakoztató könyv is megfelel: mesél nekünk egy kicsit az egyházi viszontagságokról, a nyáj őrzésének nehézségeiről és a pásztorok felelősségéről.

Mindenkinek ajánlani tudom a Prónt, ezt a magyar SF-ben egyedi színt képviselő művet, kellemes stílusát és szórakoztató történetét. És az utolsó oldalak konklúzióját.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése